A kapucinusok Móron, Brindisi Szent Lőrinc legendája
Brindisi Lőrinc 1559-1619-ig élt, kora egyik legnagyobb hitszónoka és diplomatája,
tudós kapucinus szerzetes volt, aki gyalog járta be Európát,
prédikált, és minden erővel küzdött a pogány oszmán-török hatalom ellen.
A „szent tábornoknak” is nevezett olasz származású szerzetesnek nem kis szerepe volt a Katolikus Liga létrejöttében.
A törökök elleni szent háborút vezette Magyarországon is – talán Mátyás főherceg seregének tagjaként – és részt vett a csókakői illetve sárréti győztes csatában, 1601-ben.
A csata emlékét a móri Kapucinus-templom mennyezetfreskója örökíti meg,
középpontban, az 1881-ben szentté avatott Brindisi Szent Lőrinccel.
E templomban mellékoltárkép is hirdeti Lőrinc barát dicsőségét, aki fegyver helyett „kivont” szent keresztjével vezette csatába a magyar sereget, és soha nem szerzett sérülést!
E kép lett a móri Borrend Szent Lőrinc festményének mintaképe!
Erényei és dicsősége sok hívet és támogatót szerzett rendjének osztrák, bajor, cseh területeken, de persze hazánkban is. Móron a török kiűzése után megkezdődött az újjáépítés az új földbirtokos, báró Hochburg János irányításával, majd özvegye templomot és rendházat építtetett a kapucinusoknak, amelyet 1701-ben szenteltek fel.
A kapucinus szerzetesek a hitélet megszilárdítása mellett fontos szerepet játszottak az itt élők mindennapjaiban, tanítottak, gyógyítottak – és szőlőt telepítettek, műveltek.
Rendházuk mellett épült a ma is látható Kapucinus pince, ahol kiváló borok érlelődtek. Ők is, mint a móri szőlősgazdák, borlovagok példaképüknek tekintik ma is Brindisi Szent Lőrincet, kultuszát az óta is gondosan ápolják.